MÓGA JÁNOS MELLSZOBRA

A Katonai Emlékpark egyik ikonikus alkotása Móga János császári és királyi altábornagy mellszobra, akinek neve összefonódott a magyar honvédsereg első győztes csatájával. A szobrot 2011 őszén állította a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, valamint a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Árvai János nyá. alez. katonaszobrász és Richter Ferenc kőfaragó munkája a csatatér felé tekint, méltó tisztelgésként a Pákozd–Pátka–Sukoró háromszögben kivívott győzelem előtt.

Móga János nemesi származású, katolikus családban született 1784-ben Brockón. Harcolt a napóleoni háborúkban, ahol a wagrami csatában súlyosan megsebesült, és 1810-ben nyugállományba került. Kérésére 1813-ban újra szolgálatba lépett, és katonai pályafutása töretlenül ívelt felfelé: 1842-ben vezérőrnaggyá, 1848 nyarán pedig altábornaggyá nevezték ki. Az 1848. szeptember 29-i Pákozd-Pátka-Sukoró földrajzi háromszögében vívott csatában ő volt a magyar hadsereg fővezére. A Jellasics elleni győzelem után a visszavonuló osztrák csapatokat a határig üldözte, de azt csak Kossuth kérésére lépte át – október 30-án azonban Schwechatnál vereséget szenvedett. Ezt követően, korára és sérülésére hivatkozva, november 1-jén lemondott a fővezérségről és visszavonult. A forradalom leverése után, 1849. január 5-én a Budát elfoglaló császári csapatok letartóztatták. Tevékenységéért öt év várfogságra ítélték, melyet Olmützben töltött le. Szabadulása után veje, gróf Lázár György birtokán élt visszavonultan, és 1861. november 10-én hunyt el.

A szobor nemcsak egy hadvezér emlékét idézi fel, hanem a magyar honvédség születésének pillanatát, a pákozdi csata győztes reményét és a nemzeti összetartozás erejét is.